A kormányzati megszorító csomag társadalmi hatásai

Új Egyenlőség

Lassuló gazdasági növekedés, növekvő infláció, eredeti tervekhez igazított költségvetési hiány. Ezek a nehézségek jöttek szembe az ötödik Orbán-kormánnyal. A kabinet által összeállított megszorítási csomag értéke elérheti a 2000 milliárd forintot. Büttl Ferenc közgazdásszal beszélgettünk az Új Egyenlőség podcastadásában. Érdemes feltenni a kérdést, hogy lehetne-e másképpen. Büttl Ferenc szerint a 2022-es költségvetési hiány tulajdonképpen elengedhető is lehetne, de az előző évek miatt valamit mutatnia kellett a kormánynak. Az alapvető probléma az, hogy a prociklikus növekedési pálya helyett át kellett volna térni egy anticiklikus gazdasági modellre, azaz akkor kellett volna fűteni a gazdaságot, amikor éppen leszálló ágban van. Ezzel szemben a kormány akkor adott többletforrást az egyes társadalmi csoportoknak, amikor a gazdasági növekedés amúgyis növelte a béreket. A kormánynak tehát most lépnie kellett. A csomag hangsúlyos eleme a nyolc szektorban bevezetendő extraprofitadó lett. Kipróbált eszköz, elkenhető vele a valódi probléma, és a gazdasági erőcentrumok közötti átrendeződést is ösztönözheti. (Példaként Büttl Ferenc a légitársaságokra kivetett 30 milliárd forintos adót emelte ki, melynek révén a Liszt Ferenc reptér „vételi ára” csökkenthető is, hiszen a külföldi társaságok kikerülik majd átmenetileg ezt a repteret.) A csomag másik eleme a minisztériumok fejezeti kezelésű forrásainak 5-10%-os csökkentése. Ez a politikailag neutrálisnak tűnő megszorítás valójában a kormányzati politika veleje is lehet. Ugyanis ezek a pénzek a valóságban a közoktatás, az egészségügy és a határon túliak támogatását vagy az egyházaknak jutatott forrásokat jelentik. Kérdés, hogy miközben ezek a források egész évben 8 ezer milliárdot tesznek ki, és ebből eddig már több mint 4 milliárd forint elköltésre került, van-e lehetőség jelentősebb megtakarításra politikai kár nélkül. Büttl szerint itt felmerülhet az állami szféra bérbefagyasztása, a burkolt létszámcsökkentés végigvitele. Kérdéses persze, hogy a közoktatásban fel-felbukkanó elégedetlenség mennyire írhatja felül ezeket a terveket. A beszélgetés során azt is feszegettük, hogy mit kezdhetnek ezzel a csomaggal az ellenzéki pártok. Egyetlen erősebb politikai megszólalás hangzott el eddig, amely a KATA-típusú adózás megvédéséről szólt, de ennek a szakpolitikai megalapozottsága erősen vitatható. Ugyanakkor volt egyfajta megszorításvárás az ellenzék részéről, és most a kormány egy kicsit úgy is tesz, mintha ezt teljesítené be. Érdemes lenne végiggondolni, hogy milyen más gazdaságpolitikai alternatíva létezik ezzel szemben, és hogyan kellene a hangsúlyokat átrendezni.