Az identitás nélküli összefogás esélytelen

Új Egyenlőség

Bármennyire is pesszimisták a kutatói megállapítások, ha az ellenzéki közvélemény nem szembesül a valósággal, nem lehetséges a továbblépés, talán így összegezhető az Új egyenlőség piros podcastjában Szabó Andrea politológus, társadalomkutatóval folytatott beszélgetés legfontosabb tanulsága. Szabó Andrea már a vele készült február eleji podcastbeszélgetésben is felvetette egy nagyarányú Fidesz-győzelem lehetőségét, arra az esetre, ha a kampány során nem sikerül meggyőzni az embereket arról, hogy a választási osztogatás eredményét nekik kell majd megfizetni. Azonban nem csupán a választáshoz kötött juttatások játszottak ebben szerepet, hanem az is, hogy a magyar társadalom nagyobb része a 2010 óta eltelt időszakot összességében emelkedő periódusként éli meg, amire mintegy ráerősítettek a kampány idejére időzített újabb intézkedések. Szabó Andrea azt is elmondta, hogy a háború sem csak önálló témáként fejtette ki a hatását, hanem úgy is, mint a rezsim által megteremtett – az emberek által megteremtettnek érzékelt – biztonság megőrzését vagy elvesztését kiélesítő szimbolikus létkérdés. A beszélgetésben arról is szó esik, hogy a gazdasági szavazás és a Fidesz ideológiai üzenetei nem kizárják, hanem kiegészítik egymást, kölcsönösen erősítik az identitásjellegű kötődések kialakulását a kormányoldalon. Ma már 1,5-1,7 millió elkötelezett magszavazóról beszélhetünk a Fidesz táborában, és ez a létszám most valószínűleg meghaladja a teljes ellenzéki szavazótábor méretét, amit az is alátámaszt, hogy a tényleges eredménynél kisebb azoknak a kutatások során megkérdezetteknek a száma, akik „úgy emlékeznek”, hogy az ellenzéki közös listára szavaztak. A saját identitás nélküli ellenzéki blokk kialakítására tett kísérlet sikertelennek bizonyult, a megmaradt ellenzéki szavazók pedig döntően baloldali beállítódásúak.