Baljós jelek a magyar gazdaságban

Új Egyenlőség

A magyar gazdaság egészéről nehéz beszélgetni, ezért kiválasztottuk a három baljós jelet, amely egyenlőség és társadalmi igazságosság szempontjából legmeghatározóbb. Ezek a munkanélküliség, a bérek helyzete és az infláció. Büttl Ferenc közgazdásszal beszélgettünk. A magyar gazdaságot a változás és a bizonytalanság jellemzi. A nemzetközi politikai és gazdasági viszonyrendszer éppúgy alakítja, mint a Covid utáni helyreállítási szakasz anomáliái és az EU-s forrásokhoz való hozzáférés bizonytalansága. A három legnagyobb problémaforrás oldaláról próbáltuk meg elemezni a helyzetet. A munkanélküliséget illetően a magyar miniszterelnök vészjósló képet fest, amikor év végére 12%-os munkanélküliséget vizionál. Ezzel szemben a munkaadói oldal részéről Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke sokkal inkább azzal számol, hogy csak minimális növekedés várható ezen a területen. Ennek szerinte az az oka, hogy a munkaerőhiány részben kezeli a megszűnő munkahelyek miatti problémát. Büttl Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati szintű alkalmazkodás más és más. Számítani kell arra is, hogy nem munkahelyek szűnnek meg, hanem béralkalmazkodás történik, és a projektszerű munkahelyeken (a nem hagyományos nyolcórás alkalmazásnál) már a bérek csökkentésével próbálják átvészelni ezt az időszakot. Szerinte a miniszterelnök jóslata túlzás. A második téma a beszélgetésen a bérek kérdése volt. Többen az ár-bér spirál veszélyére hívják fel a figyelmet. Büttl nem látja annak érdemi veszélyét, hogy a mostani helyzetben a bérek infláció miatti emelése magas és tartós inflációs környezetet eredményezne. Ennek oka, hogy az infláció jelenleg költségoldali, főképpen az energia miatt, másrészt kereslet oldalon van nyomás, ami elsősorban a kormányzati kiköltekezésnek köszönhető. Nehéz megmondani, hogy a magyar gazdaság miért van a TOP5-ben a magas inflációt tekintve, illetve hogy ebből mennyi a kormányzati hatás, és mennyi a nemzetközi környezeté. Ugyanakkor Büttl Ferenc szerint, mivel egyszeri tételek adják az infláció nagy részét, amely elvileg nem nőhet tovább 2023-ban, nem várható a folyamatos árnyomás, amely magával vonzaná a bérek folyamatos emelését. A beszélgetés során egy pékség helyzetét elemezve próbáltunk közelebb kerülni a makrogazdasági folyamatok leképeződéséhez.